III. RÉSZ: A SIMONYI KRÉDÓ

 

III. RÉSZ: A SIMONYI KRÉDÓ

Simonyi Károly neve összeforrt a Műegyetemmel. Nem csupán egy oktató volt a sok közül, hanem egy olyan tanár, aki egész életét a tudománynak, a tanításnak és a hazájának szentelte. Számára a Műegyetem több volt, mint munkahely: otthon, műhely, szellemi központ. Az épület falai között született meg számos meghatározó műve, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is alapművekké váltak. Az előadásai során generációk gondolkodását formálta. Könyvei – Villamosságtan, Elektronfizika, Elméleti villamosságtan és A fizika kultúrtörténete – túlélték az idő próbáját. Ezek a művek nem pusztán tankönyvek, hanem egy élet szellemi örökségének lenyomatai. Munkássága messze túlmutatott az ország határain, a tudás nemzetközi közösségének is része lett.

A huszadik század viharai ellenére Simonyi és társai – Bay Zoltán, Teller Ede, Wigner Jenő és mások – példát mutattak arra, hogy a magyar tudomány és technológia képes lépést tartani a világ legjobbjaival. A Holdradar kísérletek, az atomfizika és az elektronika területén elért eredményeik ma is a magyar tudomány aranylapjain szerepelnek. De a történelem nem volt kegyes. Háborúk, forradalmak és politikai viharok tépázták meg a magyar értelmiséget. Sok tehetséges tudós és mérnök hagyta el az országot, de akik maradtak, továbbvitték a lángot, Simonyi Károly pedig mindvégig kitartott. Számára a tudomány és a tanítás a nemzet szolgálatát jelentette, és ebben a hitben nem ismert kompromisszumot.

Az idő múlik, de Simonyi öröksége él. Az általa közvetített értékek, a tudás és az emberség, újabb és újabb generációkat inspirálnak. Az ő története nem csupán egy ember története, hanem a huszadik századi Magyarországé is, egy olyan koré, amelyben a tudás és a hit ereje utat mutatott a legnehezebb időkben is.

Élete, munkássága egy mondatban úgy jellemezhető “Tudásánál csak az embersége volt nagyobb!” Mint minden ifjú a világ megváltásra készült.

 

9. QR kód: Tudatosan készültem arra, hogy értsék a világhoz

https://youtube.com/clip/Ugkx30-IcgbAbQyPG01cLBz70cWViUMGDP0B?si=XvG3HpjYbQAoCwYu

“Párizsban a nyári egyetemen hallgattam a francia irodalmat és történelmet. Utána egyenesen Egyházasfaluba mentem, s kimentem a mezőre. Tehát az két vonal. Ebből a két vonalból adódik, persze minden fiatal azt csinálja. Mi feladata egy fiatalnak? A világot meg kell váltani. Staar Gyula: Te is meg akartad váltani?

Simonyi Károly: Igen, de én tudatosan készültem rá. Akkor még nem tudtam, hogy tulajdonképpen az alapot és a felépítményt is tudni akarom. Később kiderült ki ugye, a marxista ideológiából, hogy az alap a munkamódszerek, a mérnökség adja, tehát ebből kell megismerni, a társadalmi felépítményt a jogászság. Én tudatosan készültem arra, hogy értsek a világhoz.” Végül, ahogy Simony Károly mondta, “irányt vettem az atomfizikára”. 

10. QR kód: Irányt vettem az atomfizikára

https://youtube.com/clip/Ugkx1fdFtWyDFne4osZ-Jze5AcyxOyR5Ki_7?si=3oXdciadj0xrkd_v

“Akár mennyire lelkesen csináltam, sohasem hittem, hogy az a módszer a legjobb, ahogy én csinálom. Sőt, sőt…kétségek gyötörnek, még a legszűkebb szakmám területén is.” Staar Gyula: “Professzor úr elvégezted az egyetemeidett, ezután azonnal elrabolt az Atomfizika?”

Simonyi Károly: “Irányt vettem az atomfizikába.

Egy kis kitérővel. Villamos Géptan tanszéken voltam tanársegéd. Ott ellenőriztem villamos motoroknak, generátoroknak a rajzait, a hallgatok rajzait. De nem sokáig. Akkor létesült a Bay Zoltán féle Atomfizika tanszék.” Staar Gyula: “Hányban volt ez?” Simonyi Károly: “1938 létesült. De, amikor oda kerültem, mint, hogy én 40-ben végeztem, tehát 1942-ben. Addig voltam a Villamosgépek tanszéken. Akkor kerültem oda mint második tanársegéd.”

Nincs még 30 éves Simonyi Károly, amikor az Atomfizika tanszéken a helyén van:

1. Szakmai felkészültség és képességek:

Kiemelkedő szaktudással rendelkezik, amely nemcsak mély, hanem széles körű is. Több nyelven beszél, ami lehetővé teszi számára a nemzetközi szakirodalom elérését, s ez alapján az eredmények átadását. Szorgalmas, precíz és kitartó; egész életében elhivatott pedagógus volt: 

2. Érzelmi kötődés és emberség:

Nemcsak a saját tudományterületét, hanem a hallgatókat, a tanítványokat is szereti, tiszteli. Képes érzelmileg kötődni mind a tárgyához, mind a tanári hivatásához “A tárgyat is szeretni kell, a hallgatókat szeretni kell!”. “Érzelmi töltés nélkül semmit sem lehet csinálni. A tárgyat szeretni kell, hallgatókat szeretni kell. Ez valóban bennem mindig megvolt.”

3. Életszemlélet:

Kritikus, realista, ugyanakkor empatikus és szociálisan érzékeny, aki a valóságot nemcsak érti, hanem megoldásokat is keres. Olyan szellemi örökséget képvisel, amely egyszerre modern és időtálló.

4. Könyvek iránti szeretet:

A tudás forrásait, a könyveket  nemcsak használja, hanem tiszteli és értékeli. Kreatívan illusztrál, és különösen érdekli a multimédiás eszközök használata az oktatásban: zene, fotó, videó, dokumentumok stb. Staar Gyula kérdésére: A könyvek mit jelentek az életedben? 

“Én nagyon vonzódom a könyvekhez, különösen a szép könyvekhez. Bármilyen furcsa Egyházasfalun találkoztam a szépkönyvvel is. Hatéves koromban a plébános elvitt ministrálni. Ott találkoztam, első benyomásom a szépkönyvről a misekönyv volt.”

Felmerül a kérdés, hogy miért lett atomfizikus? 

11. QR kód: A világmegváltáshoz nem elég a szakmai ismeret

https://youtube.com/clip/UgkxeC3353nEKmpIyD-b25cVmpendtfllPPm?si=vps6OTdYHtCBZ_oj

“Láttam az egyik oldalt, a kvázi felső tízezer oldalát, a jómódúak oldalát, s láttam nem a nyomort, de a szegénységet, a problémákat azt mondtam én vagyok az elhivatott erre. Ezek után, nagyon hamar rájöttem arra, hogy a világmegváltáshoz nem elég a szakmai ismeret.”

Staar Gyula: “Mi kell hozzá?” Simonyi Károly: “Elsősorban hit kell hozzá! Nekünk van igazunk (csak nekünk van igazunk). Olyan hit kell, hogy mondjuk képessé teszi az embert arra, hogy kivégzőosztag elé álljon. Vagy még erősebb hit, hogy maga vezényeljen a kivégzőosztagnak. S bennem ez a hit soha nem volt meg.”

Bay Zoltán atomfizikus 

Simonyi Károly: “Bay Zoltán az különszám volt. Őt az élet királyának tartották. Képzelj el egy fiatal, 38-40 éves férfit. Fess, magas, jóképű. Autóval, saját autójával járt az Izzóból, a kutató laboratórium vezetője. Aschner külön neki csinálta az Atomfizika tanszéket. Remek előadó volt. Remek előadásokat tartott.“

Tevékenységek és célok:

1. Előadói képességek: Oktatási stílusa inspiráló, 

Simonyi Károly: “A középkorban már nemcsak azt is tudták, hogy a föld gömbölyű. Azt is tudták mennyire, hogy lehet megmérni, hogy valóban gömb alakú vagy nem esetleg tojásdad alakú. Felhozok a föld mozgására érveket. S azt mondom, találják ki honnan van. Majd nem mindig kitalálják, hogy Galileitől van. És akkor mondom: 300 évvel korábbról, a középkorban már tudták.”

Simonyi pedagógia módszere, hogy bevonja hallgatóit a tudás feldolgozás munkáiba. “Hallgatóból alkotó résztvevő!”  - ez mottó. Rendszerezett, módszeres megközelítéssel építi fel előadásait, mindig figyelve a tanulók figyelmének fenntartására, igényeire. Sokszor a “heureka-pillanatot” teremt tanítványai számára. A “Megértettem” - élményét adja át.

2. Iskolateremtő:

Nemcsak tanít, hanem közösséget épít; iskolateremtő. Olyan környezetet alakít ki, amely ösztönzi a tanulást, a kreativitást és az önálló gondolkodást, az alkotó munkát.

3. Mérnöki szemlélet és hitelesség:

Gyakorlatias szemlélettel rendelkezik, hitelessége révén pontosan tudja, ki mire képes. Kutatóként, tervezőként és vezetőként a problémák megoldásában szintézisre törekvő.

4. Tankönyvírás és innováció:

Egész élete a könyvek szeretetén alapul. Olyan könyveket, mint például az Elméleti villamosságtan c. írt.

Simonyi Károly: “Csupa nagybetűvel az Elméleti villamosságtan könyv volt. Ez volt az a könyv, amely végigkísérte egész életemet. Emlékek fűződnek hozzá.”

A nagykönyvben több évtizedes gyakorlati tapasztalatát teszi bele, a mondanivalót gazdagítja, irodalmi, technikai stb. illusztrációkkal ötvözi. Tankönyvei úttörőek, amelyek a tudomány és az oktatás határterületeit is lefedik.

Összegzés: Három életre szóló “szerelme” volt: szervezőmérnökként a részecskegyorsítók építése, pedagógusként az elméleti villamosságtan és a fizika kultúrtörténete, amely nem más mint egy “Tanulmányi kirándulás Páduába” gondolatának kiszélesítése, lényegében nagyon sok tanulmányi kirándulás tervének kidolgozásával. Első ízben az alábbi volt a csoda:

12. QR kód: Tanulmányi kirándulás Páduába https://https://youtube.com/clip/Ugkx7fHKIuFXR6qspLN7hZMyqmsD1gXvZ5_c?si=H67t7joruGkQQmwiyoutube.com/clip/Ugkx7fHKIuFXR6qspLN7hZMyqmsD1gXvZ5_c?si=H67t7joruGkQQmwi

Simonyi Károly: “Előadást tartottam. Egy most már a fizika kultúrtörténete tárgykörből, vettem Galilei idejét. A fiatalok számára is azért érdekes, mert ott lehet meghökkentő dolgokat, újakat, nem a sablont mondani. Mindenkiben él egy kép, Galilei a modern tudományok megalapítója, üldözték és így tovább. És az ember rájön arra, hogy sok minden nincs úgy, nem úgy van. Kedvem volt, kis öngúnnyal azt mondhatnám, egy kis cirkuszt csináltunk hozzá, valami olyasmit: Tanulmányi kirándulás az 1600 évek elején, konkréten Páduába.”

Kiemelkedően felkészült, nemcsak tudós, hanem pedagógus is, aki szívvel-lélekkel állt a hivatásához. Az oktatás, kutatás és az új tudományos eredmények létrehozása iránti elkötelezettsége példaként szolgálhat a jövő generációi számára. Szellemisége alapvetően úgy mondjuk “Simonyis” (Csurgayné Ildikó munkatársa nevezte így), amely ötvözi a tudományos igényességet az emberséggel és az oktatás iránti elhivatottsággal.